SZERZŐDÉSSEMMISSÉG FIZETÉSKÉPTELENSÉG MIATT

április 15, 2014 - Belföld, Kiemelt hírek - Tagged: "deviza"-"hitel", Deviza Alapú Csalás, Egyed István, Magyar Szociális Fórum, Megtévesztés, semmis szerződés, Szerződéssemmisség, Tévedésben tartás, Vegyes deviza határidős ügylet, vis maior
Szerződéssemmisség fizetésképtelenség miatt
 
Alább közzétesszük Egyed István jogi segédanyagát azok számára, akik képtelenné váltak a szerződésben foglaltak teljesítésére, és el akarják kerülni az ebből fakadó következményeket, köztük a végrehajtást. A szerző felhívja a figyelmet: feltétlenül szükséges egy olyan tartalmú levél vagy jegyzőkönyv felmutatása a hiteles részéről, hogy jelezte a pénzintézet felé a fizetésképtelenségét!
 
 
 
Ptk. 312.§.
 
Ezen polgári jogintézményről már korábban is szó volt, sőt mi több annak idején Kovács Levente a Bankszövetség részéről is említést tett erről, az ő szóhasználatával élve vis maior esetén ellehetetlenülhet a fogyasztó és a pénzintézet közötti szerződés.
 
 
312.§./1/ bek. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős.
 
Ha olyan szolgáltatásra kötöttek a szerződő felek szerződést, amelynek teljesítése lehetetlen, a szerződés semmis, /227.§./2/ bek.
 
Abban az esetben, ha eredetileg nem volt lehetetlen a szolgáltatás teljesítése, csak utólag vált azzá, a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
 
A teljesítés lehetetlenné több okból válhat, ilyen pl. a fizikai, jogi, vagy éppen esetünkben a gazdasági lehetetlenülés esete. A szerződés megkötését követően beálló változás miatt a szolgáltatás csak előre nem látott nehézségek vagy aránytalan áldozat árán lehetne teljesíteni, és mivel ez nem várható el a kötelezettől, bekövetkezik a lehetetlenülés.
 
Pénzügyi szolgáltatások, hitelügyletek esetén a szerződő felek nem hagyhatják figyelmen kívül a kisebb-nagyobb gazdasági változásokat, azok lehetőségét, a normális kockázati felelősséget viselniük kell. Ha teljesítés olyan okból hiúsult meg, amelyet egyik szerződő fél sem látott előre, amelyért egyik fél sem felelős, a felek között a szerződés megszűnik és annak teljesítését a jogosult nem követelheti. Ha elfogadjuk, hogy a pénzintézetek sem látták előre azon gazdasági folyamatokat, amelyek miatt a hitelesek fizetésképtelenné váltak
még egy indok arra, hogy ne követeljék vissza az általuk adott hitelt. Ne követeljék vissza olyan mértékben és olyan deviza árfolyam mellett, amely a kötelezett részéről teljesíthetetlen.
 
 
Nagyon lényeges tényállási elem, hogy sem a pénzintézet, sem pedig az adós nem tudhatta, milyen előre nem látható változások következnek a világban.
 
A szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és nem jár a szerződéskötés előtti helyzet visszaállításával. A már teljesített szolgáltatásokat el kell számolni, és itt jelentkezik a fogyasztó részéről azon igény, hogy mivel a hitelszerződés nem volt devizaalapú, ezért forintban számoljon el vele a pénzintézet.
Természetesen annak sincs akadálya, hogy a szerződő felek teljesíthető tartalommal új szerződést kössenek egymással.
 
Egyed István Magyar Szociális Fórum