Pesti Központi Kerületi Bíróság

1055 Budapest

Markó utca 25.

Tisztelt Bíróság!

Alulírott (Név)............................ (lakcím: …................................... sz). felperes az  (Bank neve) …................... Zrt (székhely: …................................) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása, és a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek levonása iránt

keresetet

terjesztek elő:

Én, felperes (szerződés megkötésének dátuma: 2.............. napján

…......... számon deviza alapú kölcsönszerződést kötöttem alperessel.

A megkötött kölcsönszerződés Svájci frank alapú (CHF) devizában nyilvántartott forintban folyósított kölcsön volt.

A felperes kéri a Tisztelt Bíróságot, hogy az alperessel megkötött kölcsönszerződés érvénytelenségét állapítsa, meg a Ptk 200.§ (2) bekezdése alapján, mivel a kölcsönszerződés a Hitelintézetekről és Pénzügyi Vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvény (Hpt) 213. §  b) c) pontjaiba ütközik.

A Hpt 213.§ (1) bekezdés b) pontja szerint semmis az a lakossági fogyasztási kölcsönszerződés, amely nem tartalmazza az éves százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb –esetleges- költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést.

Mivel a perbeli kölcsönszerződésben az árfolyamrés nem fejeződik ki a teljes hiteldíj mutató feltüntetett mértékében ezért a kölcsönszerződés a Hpt 213.§ (1) bekezdés b) pontjába ütközik, mert azt, mint a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett költséget kellett volna nevesíteni a perbeli szerződésben, és pontos, vagy becsült összegét közölni.

A szerződő felek egymással deviza elszámolású forintszerződést kötöttek. Felperes a szerződésben szereplő kölcsönösszeget forintban kapta, és forintban is törlesztett. A folyósítás és a törlesztés eltérő pénznemben volt meghatározva, ezért a többletfizetési kötelezettség már a szerződéskötéskor fennállt.

A folyósítási és a törlesztési árfolyam különbsége (árfolyamrés) már a szerződéskötéskor fennállt, azt az alperes ismerte és fel tudta volna tüntetni a szerződésben.

A Hpt 213.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a szerződésben valamennyi költséget fel kell tüntetni Költség pedig minden kamaton és tőkén felüli kiadás. A jogalkotó célja a Hpt 213. § megalkotásával a fogyasztó védelme volt.

Az árfolyamrés költség, annak feltüntetése kötelező a szerződésben, és ennek hiánya ütközik a Hpt. 213.§ (1) bekezdés c) pontjába, azaz ennek hiányában a felek között megkötött szerződés semmis.

Felperes hivatkozik a Kúria öttagú bírói tanácsa által 2013. július 4.

napján hozott Gfv.VII.30.078/2013/14. számú döntésre.

A felek között megkötött kölcsönszerződés a Ptk 200.§ (2) bekezdése alapján semmis, mivel a kölcsönszerződés a Hpt 213.§ (1) bekezdés c) pontjaiba ütközik. Az alperes a perbeli  kölcsönszerződésben az árfolyamrést mint költséget nem tüntette fel. A vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt 213.§ (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni.

A szerződés (jogügylet) akkor érvényes, ha mind alakilag, mind tartalmilag megfelel azoknak a jogszabályoknak, melyek az adott szerződésre irányadóak

A Kuria álláspontja szerint miután a Hpt 213.§ -a egyértelműen fogyasztóvédelmi célú, a fogyasztó megfelelő informáltságát célzó rendelkezés a”költség” jogszabály szerinti fogalmát objektív módon nem a pénzügyi intézmény (alperes) oldaláról, hanem a fogyasztó (felperesek) szempontjából kell értelmezni. Ez azt jelenti, hogy ami a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget, terhet jelent, az költség (Kuria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítélete). A vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amelyet a Hpt 213.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti szerződésben fel kell tüntetni, amely a jelen perbeli szerződésben nem került feltüntetésre.

A peres felek között a szerződéskötések időpontjában hatályos Hpt. 2. számú melléklet III./13. pontja szerinti lakossági kölcsönszerződés jött létre.

Semmis az a lakossági kölcsönszerződés, amely nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos összes költséget (kamatokat, járulékokat, ezek éves százalékban kifejezett értékét) (Hpt. 213. § (1) bek. c) pont).

A Hpt. 213. § (1) bek. a)-e) pontjainak rendelkezéseit azok céljának megfelelően kell értelmezni, figyelembe véve az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakat is.

A Hpt 213. §-ának célja a fogyasztók védelme. A fogyasztók védelmét az indokolja, hogy a fogyasztók a kölcsönt nyújtó profi gazdasági szereplőkhöz képest információs hátrányban vannak, a kölcsönt nyújtó intellektuális, szakmai és kommunikációs erőfölénye a kölcsönszerződés megkötésekor, illetve a jogviszony egész tartalma alatt fennáll. A költség fogalmát a szerződések megkötésének időpontjában jogszabály, ideértve a Ptk.-t is, Hpt, illetőleg a THM rendelet határozta meg.

A vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amelyet a Hpt. 213. § (1) bek. c) pontja szerinti szerződésben fel kell tüntetni, amely a perbeli kölcsönszerződésekben nem került meghatározásra, feltüntetésre.

A felperes az érvénytelen részek nélkül a kölcsönszerződést nem kötötte volna meg.

Az alperessel való elszámolási igényre vonatkozó jogkövetkezmények levonására vonatkozóan felperes az alperestől csupán forint összeget kapott, és forintot is törlesztett, ezért a felperes csak a 2014. évi XL törvény 13.§ (1) bekezdésében foglalt határidő alatt (azaz 2015. március 1- napja és 2015 április 30.-a között) kiküldött alperesi elszámolás birtokában- ismeretében kerül abba a helyzetbe, hogy az elszámolás keretében az összegszerűségre (marasztalásra) vonatkozó kérelmét jelen perben pontosan elő tudja terjeszteni.

Felperes az elszámolás keretében előadja, hogy az alperes által utalt kölcsön forint összege (kölcsön összege forintban) ….............. Ft volt.

Felperes a kölcsönszerződésre eddig megközelítőleg (megfizetett összeg forintban: …...........)  -ot fizetett meg.

Felperes kéri a Tisztelt bíróságot, hogy alperes felperessel szembeni követelését devizatartalom nélkül számítottan ( az alperes által folyósított kölcsönösszegből azaz …................Ft ból levonva a felperes által teljesített ….................... Ft törlesztést) …............... Ft és kamataira mérsékelni (azaz alperest ezen összeg alperessel szembeni leszállításában marasztalni) szíveskedjék .

Kereseti kérelem

A felperes a fent kifejtettek alapján kéri a Bíróságot, hogy állapítsa meg , hogy a felperes és az alperes között 2.............. napján

…......... számon megkötött deviza nyilvántartású fogyasztói kölcsönszerződés i teljesen érvénytelen a Ptk 200.§ (2) bekezdése alapján mivel

-a perbeli kölcsönszerződés semmis a Hpt 213.§ (1) bekezdés b) pontjába ütközés miatt is, mivel a a Teljes hiteldíj mutatónak tartalmaznia kell a kölcsönnel kapcsolatos összes költséget. A perbeli kölcsönszerződés az árfolyamrést, mint költséget a teljes hiteldíj mutató számításakor nem tüntette fel, ezért a kölcsönszerződés a  Hpt 213-§ (1) bekezdés b) pontjába ütközik

-Hpt 213.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a perbeli kölcsönszerződés semmis, mivel az alperes a kölcsönszerződésben az árfolyamrést, mint költséget nem tüntette fel, ezért a Tisztelt Bíróság állapítsa meg, hogy a kölcsönszerződés a Hpt 213.§ (1) bekezdés c) pontjába ütközik. A felperes ezen kereseti kérelme kapcsán hivatkozik a Kúria öttagú bírói tanácsa által 2013. július 4. napján hozott Gfv.VII.30.078/2013/14. számú döntésére, mely kimondta, hogy a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt 213.§ (1) bekezdés c) pontja szerint a kölcsönszerződésben fel kell tüntetni.

Felperes a perbeli szerződés teljes érvénytelenségének megállapítását a Ptk 200. § (2) bekezdése,  valamint a Ptk 239.§ alapján kéri.

 Felperes az érvénytelen szerződés miatti jogkövetkezmények levonását a Ptk 237. § (2) bekezdése alapján kéri.

Miután felperes az alperestől csupán forint összeget kapott, és forintot is törlesztett, ezért a felperes csak az a 2014. évi XL törvény 13.§ (1) bekezdésében foglalt határidő alatt (azaz 2015. március 1- napja és 2015. április 30.-a között) kiküldött alperesi elszámolás birtokában- ismeretében kerül abba a helyzetbe, hogy az elszámolás keretében az összegszerűségre (marasztalásra) vonatkozó kérelmét jelen perben pontosan elő tudja terjeszteni.

Felperes kéri a Tisztelt bíróságot, hogy alperes felperessel szembeni követelését devizatartalom nélkül számítottan ( az alperes által folyósított kölcsönösszegből azaz …................Ft ból levonva a felperes által teljesített ….................... Ft törlesztést) …............... Ft és kamataira mérsékelni (azaz alperest ezen összeg alperessel szembeni leszállításában marasztalni) szíveskedjék .

A felperes kéri a Tisztelt bíróságot, hogy felperes részére vagy teljes személyes költségmentességet, vagy illetékfeljegyzési jogot engedélyezni szíveskedjék.

Felperes előadja, hogy jelen per megindítása előtt jelen peres eljárás megelőzését célzó, felek közötti közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

A bíróság hatásköre a Pp 22.§ (1) bekezdésén, illetékessége a Pp 29.§ (1) bekezdésén alapul.

Felperes a per tárgyának értékét a perbeli kölcsönszerződésben szereplő kölcsön  forint összegében, …................... FT ban jelöli meg.

…..................., 2015. 04 30.

Tisztelettel

                …......................

     ..  felperes

Melléklet:

1 pld költségmentességi nyomtatvány

1 pld kölcsönszerződés

Előttünk mint tanúk előtt: