Csupán egy egyszerű példa

Csupán egy egyszerű példa, hogy valójában mennyire is "devizahitel arát" a rendőrség, amikor devizás ellen kell fellépni: Példának a Rohadék bank és a még rohadékabb biztonsági őr, valamint a tettét követő szabályozás, és a valóság viszonyát fösteném le. Pillanatnyilag három devizahiteles ellen folyik hatósági eljárás garázdaság miatt. Ugyanakkora nyilvánvalóan törvényi szabályozást sértő biztonsági őr továbbra is abban a bankban dolgozik, gázspray.-el a hóna alatt- Szerintetek a hatóságok mellettünk állnak????
2012. évi CXX. törvény
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni
a) a formaruházat tekintetében a fegyveres biztonsági őrre,
b) az alkalmazási feltételek, az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panasz és kivizsgálása, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a személy- és vagyonőrre,
Intézkedések és kényszerítő eszközök
6. Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának általános elvei és szabályai
(4) A rendőrség bármikor ellenőrizheti a rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedések dokumentáltságát és jogszerűségét.
12. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(2) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt - ha az intézkedés célját nem veszélyezteti - előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.
(4) Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendészeti feladatokat ellátó személy gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló erről értesüljön.
(5) A vegyi eszköz alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.
14. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során
a) a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája,
b) a szolgálati igazolványa és
c) a szolgálati jelvénye igazolja.
(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy az intézkedés megkezdése előtt - ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles - ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.
(4) A rendészeti feladatokat ellátó személy a feladata ellátása során a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhát köteles viselni, a munkáltató szervezeti formájára és tevékenységére jellemző megkülönböztetéssel .A panasz kivizsgálása, a képzés és vizsgáztatás, valamint az együttműködési megállapodás
14. Az intézkedéssel, kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz és kivizsgálása
22. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr az intézkedésről, amennyiben kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került szóban - haladéktalanul, rövid úton - jelentést tesz a munkáltatójának.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr - két napon belül - írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott írásbeli jelentés tartalmazza
a) annak a személynek a nevét, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő eszközt alkalmazták,
b) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz
ba) alkalmazásának helyszínét,
bb) alkalmazásának időpontját,
bc) alkalmazásának időtartamát,
bd) alkalmazásával szembeni ellenszegülés módját,
be) típusát,
bf) alkalmazásának rövid leírását,
c) a kényszerítő eszköz alkalmazása során okozott sérülés bekövetkezését és leírását, esetleges egészségügyi ellátás esetén a mentőtiszt, vagy orvos nevét, amennyiben elszállították a sérültet, akkor az egészségügyi intézmény megnevezését,
d) a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka,
e) a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka,
f) amennyiben keletkezett anyagi kár, annak mértékét,
g) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka,
h) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása,
i) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint
j) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást.
(4) Akinek az e törvény, a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette16
a) a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott kamarához,
b) az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott esetben a rendőrséghez fordulhat panasszal.
(5)17 A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosultnál a panaszt a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.
(6) A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosult a panaszról a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott döntéssel szemben a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint az (4) bekezdésben meghatározott személy - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - jogorvoslattal élhet.