Zoltán Polgár "A forintosítási törvény, az UNIO Alapjogi Karta rendelkezéseit sérti. Súlyos többszörös Emberi Alapjogot sértő rendelkezést tartalmaz a 2014. évi XL törvény 37. §-a amelynek (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy
..a törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 239/A. § (1) bekezdése alapján, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény 6:108. § (2) bekezdése alapján – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indult és folyamatban lévő eljárásokban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani vagy az eljárásokat meg kell szüntetni.
Az idézett rendelkezés súlyosan sérti a A jogbiztonság Európai Uniós alapelvét amely kimondja, hogy tilos a visszaható hatály, a szerzett jogok és a legitim elvárások sérelme.

A visszaható hatály tilalma azt jelenti, hogy a jogszabály hatálybalépése előtt befejezett cselekmények tekintetében az új jogi normának semmiféle joghatása nem lehet.

A devizahitelekkel érintett adósok 99% a az adott devizahitelét az 1959.évi IV. törvény azaz a régi Polgári Törvénykönyv hatályban léte alatt kötötte meg. A régi Ptk 239/A § át a 2012: LI. törvény 1. §-a iktatta be. azzal hogy a 239/A.§-t a 2012. május 26-án folyamatban lévő-t ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.
A 2014. évi XL törvény 37.§ (2) bekezdése a devizahitellel rendelkező adósoknak a régi Ptk alatt szerzett jogát, perlési jogcímét vonja el, amely elvonással a jogbiztonság Európai Uniós alapelvét sérti meg.
Az Európai Uniós Alapelveket, az Európai Unió tagállamainak kötelező lenne betartaniuk, Magyarország azonban nem ezt tette a devizahitelesekre hozott törvények kapcsán.
A 2014. évi XL törvény 21.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az elszámolás ellen benyújtott panasz sérelmezése esetén Hpt. 288. § (8) bekezdése nem alkalmazható, a fogyasztó, azaz a devizahiteles adós a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat.
A 2014. évi XL törvény 21. § által az alkalmazásból kizárt Hpt 288.§ (8) bekezdése a következőképpen szól: A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény és független közvetítő válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB tv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénzügyi intézmény vagy független közvetítő megadja a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.

Tehát a 2014. évi XL törvény 21. § a devizahiteles adósokat elzárja azon bírósághoz fordulási jogosultságától, amely bírósághoz fordulási jogosultság a devizahiteles adósokat a 214. évi XL törvény hatálybalépése előtt már megillette.
Az idézett rendelkezés súlyosan sérti a jogbiztonság Európai Uniós alapelvét amely kimondja, hogy tilos a visszaható hatály, a szerzett jogok és a legitim elvárások sérelme.
A 2014. évi XL törvény 23. § a újabb Európai Uniós alapelvet sért, mégpedig a Tisztességes eljáráshoz való jog elvét sérelmét valósítja meg.
A 2014. évi XL törvény 23.§ a devizahiteles adós magánszemélyt elzárja a bírósági tárgyalás lehetőségétől akkor, amikor a MNB Panasztestülete által hozott döntés ellen csak a peren kívüli eljárás lehetőségét kívánja biztosítani a devizahiteles magánszemély adósoknak. !!!!!

A 2014. évi XL törvény 28. § a devizahiteles adósok jogérvényesítésének lehetőségének szinte teljes korlátozását jelenti, mivel ha a nemperes eljárásban csak azon iratok alapján lehet dönteni, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során már rendelkezésre álltak, akkor a döntés 99%- osan megmondható: A döntés 99% -ban az MNB Pénzügyi Békéltető Testülete javára fog szólni.

A jogállamiság sérelmét, az Európai Emberi Jogok megsértését, nevezetesen az Európai Emberi Jogok Egyezménye 6. cikke semmibe vételét jelenti a 2014. évi XL törvény azon szabálya hogy a nemperes eljárásban a- tényleges bírói kinevezések nem rendelkező bírósági titkár is hozhat érdemi határozatot.